Kerti utak építésénél mire érdemes odafigyelni? Van néhány fontos szempont, amire érdemes választ adni az út megépítése előtt. Olvassa el ebben a cikkben!

Az első kérdés mindjárt adódik. Milyen terhelésre lehet számítani az úton?

Ha csak gyalogosan fognak rajta közlekedni, vagy egyszer egyszer azért végigtekernek majd rajta biciklivel is, akkor természetesen nem kell olyan vastag térkőből megépíteni a burkolatot, mint akkor, ha személykocsival is közlekedni fognak majd az úton.

  • A gyalogos forgalomhoz a térkövek helyett a 4 centiméter vastag burkolólapokat is bátran felhasználhatja. Ezek a burkolólapok is tökéletesen stabil burkolatot adnak megfelelő alapozással.
  • Ha viszont gépkocsival is végig fog menni a burkolaton, akkor már a 6 centiméter vastag térkövekből érdemes kiválasztani a kerti út burkolóanyagát.

Az egyik legfontosabb kérdés tehát, hogy milyen fajta közlekedésre fogják használni az utat? A kerti út terhelésének a megválaszolásából adódik azonnal a második és a harmadik kérdés is.

  • kerti út építése

    Kerti út építésekor az egyik legfontosabb kérdés az, hogy milyen terhelést kell az útnak elbírni.

    Ha tudja, hogy milyen terhelésre lehet számítani, akkor már azt is tudja, hogy hol fog vezetni a kertben az út, és milyen szélesnek kell lenni?

    • Ház körüli járda építéséhez elég lehet egy 40-60 centiméteres járda is. Egy ház körüli járdánál arra figyeljen, hogy kifelé megfelelő lejtése legyen a járdának, hogy ne a ház falához folyjék a csapadék.
    • Ha a kertben pl. a virágoskert vagy a zöldségeskert ágyásai között vehet az út, akkor ide elég lehet egy 50-60 centiméter széles burkolt út is. Sőt a zöldségeskert ágyásai között még burkolt útra sincs igazán szükség, elég lehet egy közlekedésre szolgáló keskeny ösvény.
    • Ha viszont az út a kertkaputól a ház bejáratáig vezet, vagy a háztól a kertben kialakított szalonnasütő vagy grillsütő helyig, akkor már érdemes legalább egy méter széles utat építeni, hogy két ember egymás mellett kényelmesen végig tudjon rajta menni.
    • Ha pedig az utat gépkocsi közlekedésre is használni fogja majd, akkor még ennél is szélesebb útra van szüksége. Az út kijelölésénél arra is érdemes odafigyelni, hogy ne tervezzen az út vonalába felesleges kanyarokat. Természetesen nem kell az útnak nyílegyenesen futni, de ha túlságosan kacskaringós egy hosszabb út, akkor könnyen előfordulhat majd, hogy lesznek olyanok, akik le fogják rövidíteni a távolságot.
  • A kerti út terheléséből adódik a harmadik kérdés is. Az út elkészítésekor milyen mélyre ássa majd a burkolat alapját, és milyen anyagokkal töltse majd fel?
    • Egy gyalogos forgalomra használt járdához megfelelően tömör földnél már egy 15-20 centiméteres alap is elég. Természetesen erre kerül még rá a burkoláshoz beépített térkő.
    • Személykocsi forgalomnál ennél kb. 5-10 centiméterrel vastagabb alapra van szükség. 20-30 centiméteres alapnál lehet stabil burkolatot építeni.
    • Ha pedig teherautós forgalomra is számítani kell a kertben, akkor ennél vastagabb alapot érdemes a burkolat alá építeni.

Az alapot az út nyomvonalánál 10-20 centiméterrel szélesebbre kell ásni. Az alap kiásása után a burkolat szegélyét kell kialakítani, mert a szegély fogja oldalirányban egyben tartani a burkolatot. A szegélyköveket beton alapba érdemes rakni, mert így fog stabilan állni, és így fogja tudni tartani a lerakott burkolatot. Ez azt is jelenti, hogy előzetesen pontosan ki kell jelölni a kerti út nyomvonalát, és a szegélyezés kiépítésével pontosan meghatározza a burkolat helyét.

Minél mélyebb az út alapja, annál stabilabb lesz a kiépített burkolat, és természetesen annál jobban fogja elvezetni majd a burkolat alá beszivárgó csapadékot is. A beszivárgó csapadék megfelelő elvezetéséhez azonban nemcsak megfelelő mélységűnek, hanem megfelelő szerkezetűnek is kell lenni az alapnak.

A burkolat alá beszivárgó eső és hólé elvezetésének a lényege a megfelelő rétegrend kialakítása, és az egyes rétegek megfelelő tömörítése. Alulra kerül a zúzott kő vagy durva szemcséjű kavics, amely jól elvezeti majd a beszivárgó csapadékot, és egyfajta fagyvédő rétegként működik a burkolat alatt. A kőzúzalék elegyenlítése és tömörítése után erre a durva szemcséjű zúzott kő vagy kavicsrétegre kerül a kisebb szemcséjű néhány centiméter széles kiegyenlítő réteg, és erre pedig újra csak elegyenlítés és tömörítés után a finom szemcséjű ágyazó réteg, amit már nem kell tömöríteni, csak elegyenlíteni, illetve egy lehúzóléccel lehúzni, mielőtt rárakja a burkolatot. A burkolat magasságának a kalkulálásánál arra kell még számítania, hogy a későbbi tömörödésből adódóan kb. 1 centimétert süllyedni fog még. Éppen ezért a stabilan álló, és betonba öntött szegélynél – amely különösen gépkocsi forgalomnál fontos – legyen ennyivel magasabb a térkő burkolat a lerakást követően.

A térkövek lerakása után a fugaközöket be kell söpörni homokkal, és a gondos besöprés után – hogy a térköveken lévő homokszemcsék ne sértsék meg a térkövek felszínét – érdemes még gumilapos vibrátorral átvibrálni, elegyenlíteni a burkolatot. Ezzel már kész is van a kerti út. A besöprést azonban kb. egy hónap múlva érdemes megismételni, mert a homok tömörödik, és az üresen tátongó fugaközök miatt a térkövek könnyen elmozdulhatnak a helyükről. Főleg gépkocsi közlekedésnél fordulhat ez elő a kerekek fordulásának nyomvonalában.

Egy ház körüli járdára biztos szüksége lesz, és a kertkaputól a bejárati ajtóig vagy az előtte lévő lépcsőig is járda vezet. Ezen kívül még gyakran vezet burkolt út a nagykaputól a garázs bejáratáig, és máshol is lehet még út a kertben.

A kerti utak építése közül ezek közül melyiket tervezi?