Tudja pontosan, hogy a kerti utak építésénél mire érdemes odafigyelnie. Ebből a kerti utakról szóló cikkből részletesen megtudhatja. Kerti út építése előtt olvassa el figyelmesen!

A legfontosabb, hogy milyen terhelést kell elbírnia az útnak?

  • leier euroline kerti burkolat

    A Leier Euroline 4 cm vastag kerti lapjait remekül használhatja gyalogos forgalomra használt járda építésére

    Gyalogos forgalomhoz elég a 4 centi vastag burkolólapokkal borított járda vagy kerti út is.

  • Személygépkocsi forgalomhoz viszont már 6 centiméteres térkő burkolatra van szükség. A garázshoz vezető utat mindenképp térkő burkolattal kell ellátni. Itt nem használhatja a rendkívül népszerű, nagyméretű kerti burkolólapokat.
  • Teherautós forgalomhoz pedig már 8 centiméteres burkolatra van szüksége.

Az is fontos, hogy a kerti úton kényelmesen tudjon közlekedni, akár gyalogosan, akár a gépkocsijával. Éppen ezért a kerti út szélességét is érdemes végiggondolni.

  • Ha egy pl. egy virágoskertet szeretne, akkor az ágyások virágba borulásakor virágoskertjének a barátai és ismerősei a csodájára járhatnak, és ezért érdemes lehet egy 50-60 centiméter széles burkolt utat is építeni az ágyások között.
  • Ha viszont a virágok helyett egy veteményeskert szerelmese, akkor felesleges burkolt utat építeni az ágyások között. Bőven meg fogja tenni egy közlekedésre szolgáló keskeny ösvény is.
  • Kiépített, burkolt útra van viszont szüksége háza bejáratától a kertkapuig vezető úton. Ha pedig gyakran rendez kerti vendégségeket, akkor a házától vagy a terasztól a kertben kialakított grillsütő vagy szalonnasütő helyig is érdemes egy olyan széles burkolt utat építeni, amin két ember kényelmesen elfér egymás mellett. Ez legalább egy méter széles utat jelent.
  • A nagykaputól a garázsbejáratig vezető utat pedig gépkocsi közlekedésre fogja használni, ezért legalább az autója szélességének megfelelő útra van szüksége, és az sem lenne szerencsés, ha kertben haladva húzná meg az autóját.

A kerti utat saját maguk építők örök kérdése, hogy milyen mély legyen a kerti út alapja?

  • Erre a kérdésre még az út terhelésének ismeretében is nehéz pontos választ adni a talaj szerkezetének ismerete nélkül. Mégis azt lehet mondani általánosságban, hogy gyalogos forgalomhoz elég a 15-25 centiméteres alap is. Személygépkocsi forgalomhoz ennél már vastagabb alapra van szükség. Érdemes kb. 5-10 centiméterrel vastagabb alapot építeni. Ha pedig az utat időnként teherautó is fogja használni, akkor pedig még vastagabb alapra van szükség.

A következő rendszeresen visszatérő kérdés, hogy feltétlenül szükség van az út burkolatához szegélyre?

  • Erre a kérdésre a pontos válasz az, hogy nem, nincs feltétlenül szükség a burkolathoz szegélyre.
  • Mindenképp érdemes azonban szegéllyel együtt lerakni a burkolatot, mert a szegély fogja évtizedeken keresztül stabilan egybe tartani a térköveket. Ha egy gyalogos forgalomra használt útról van szó, akkor az utat érő terhelés várhatóan nem lesz nagy, viszont ezek az utak jellemzően egy méteres vagy még ennél is keskenyebb utak, és ilyen vékony burkolatoknál a szélső térkövek szegély nélkül bizony könnyen elmozdulnak, még akkor is, ha egyszerűen csak rálép valaki. Persze nem feltétlenül kell betonba ágyazott szegélykövekkel kirakni a gyalogos forgalomra használt út nyomvonalát, de egy stabilan álló szegélyt mindenképp helyezzen el a burkolat két szélén.
  • Személygépkocsi forgalomra használt burkolatnál viszont már a terhelés miatt is érdemes betonba ágyazott szegélyt készíteni a burkolat stabil egyben tartására.

A következő kérdés, hogy milyen szélesre kell ásni a burkolat alapját?

  • Erre a kérdésre sincs pontos előzetes válasz a kerti út ismerete nélkül. Viszont jó megközelítés lehet az, hogy a kerti út alapját olyan szélesre érdemes ásni, hogy a betonba rakott szegélyköveket stabilan le lehessen rakni. Ez jellemzően a burkolat szélességénél 20-40 centiméterrel szélesebb alapot feltételez.

Szükség van kőzúzalékra az alap feltöltéséhez, vagy elég lesz a sóderágy is?

  • Ha megfelelően szemcsés, nagy darabos a kavics, akkor nem feltétlenül szükséges a kőzúzalék a burkolatba beszivárgó csapadék elvezetéséhez. Ha viszont apró szemcsés a kavics, akkor ez nem fogja önmagában még biztosítani nagy biztonsággal a burkolat alá beszivárgó csapadék elvezetését, és a burkolata felfagyásának elkerülését. Ezért hacsak lehet, akkor érdemes 5-7 centiméteres átmérőjű kőzúzalékot használni a fagy elleni védelemre.

Ezeken a legfontosabb kérdéseken kívül is van néhány dolog, amire érdemes még odafigyelnie:

  • Ha gond nélkül szeretné nyírni a füvet az út szélén is, akkor a burkolat legalább 2-3 cm-rel a pázsit szintje alatt legyen. Így biztos lehet abban, hogy nem lesz gond a fűnyíróval, és késsel sem kell majd nyesegetni a füvet a burkolat szélén a fűnyírás után.
  • A burkolt út szegélyének az elhelyezése mindig kellő körültekintést, és pontosságot igényel, mert a szegélykövek betonba rakásával pontosan kijelöli a burkolat helyét. Ezért inkább eggyel többet mérjen, mint eggyel kevesebbet. Érdemes egy teljes sort ki is rakni, hogy pontosan kijöjjön a térkő lerakása, és nehogy sokat kelljen vágni a szegély melletti lerakáshoz. Íves vonalvezetésnél a szegély kijelölése és elhelyezése még nagyobb körültekintést és pontosságot igényel. Ha nem térkövezett még, akkor egy íves vonalvezetésű burkolatnak a lerakását mindenképp érdemes szakemberre bízni.
  • Lehet, hogy a kert tervezésekor annyira be van lelkesülve, hogy tervezi az utakat a kertbe. Tartsa szem előtt azonban azt is, hogy kerti útból csak a legszükségesebbeket érdemes kialakítani, mert nem jó az sem, ha egy kis kertet minden irányban utak szelnek át keresztül-kasul. Még a lépőkövekből álló úttal is érdemes csínján bánni, mert a lépőkövek mellett is nyírni kell majd a füvet, és ha a kövek magasabban állnak, mint a fű, akkor nagy bajban lesz a fűnyíró géppel.

Az sem biztos, hogy feltétlenül burkolt útra van szüksége, mert pl. a virágágyások között is lehet a kialakított ösvényen is vagy a lépőkövekből kialakított úton is közlekedni. A veteményeskertben pedig könnyen előfordulhat, hogy a következő évben már máshova fog kerülni az út. A fák, bokrok és cserjék növekedésével együtt lehet, hogy az utak helye is változik majd évek múlva, és kellemetlen lehet majd a most olyan szép burkolatot felszedni. Sokféle olyan megoldás is van a kertben ideiglenes utak építésére, amelyeket később könnyen áthelyezhet majd máshova, ha szükséges.

  • Ilyen lehet pl. egy döngölt út a veteményeskertben a zöldségágyások között, vagy pedig egy füvesített út a virágágyások között.
  • A kéregmulccsal felszórt út is megfelelően száraz közlekedést biztosíthat a kertben még esős időben is.
  • Ilyen lehet pl. a korábban már említett lépőköves gyalogút.

Nézőpont kérdése, azonban a kert azért mégiscsak elsősorban természetes, és nem mesterségesen épített környezet. Nemcsak az Ön lakótere, hanem a fák, bokrok, virágok és zöldségek élőhelye. Nem szükséges mindenhova szilárd burkolat a kertben.