Zöldterület védelme a térkő burkolatok mellett

A térkő burkolatok az utóbbi évtizedben a magánházak udvarain és a közterületeken is megállíthatatlanul törnek előre a beton járda burkolatok helyett. Ma már sokkal inkább a zöldfelületeket kell megvédenünk a beépítés és a térkő burkolatok előretörésével szemben.

Mi a különbség a zöldfelület és a zöldterület között? És mit tehetünk a zöldterület védelméért közterületeinken?

A települések területén a növényzettel fedett területek összességét nevezzük zöldfelületnek. A zöldfelület megtalálható a közterületeken és a magánházak udvarain is.

Az zöldfelületekkel szemben a zöldterület csak közterületen lehet. Szabályozás szerint a zöldterületnek csak legfeljebb 3%-a építhető be, és ezek a beépített épületek is csak a pihenést, a regenerálódást, a vendégek ellátását és a zöldterület hosszútávú fenntartását szolgálhatják. Ilyen közterületen lévő zöldterületek lehetnek a parkok, a fásított közterek, fasorok és a játszóterek. A települések külterületén lévő zöldterület a közhasználatú erdő is.

Ezek a növényzettel fedett zöldfelületek, zöldterületek a városokban csökkentik a hőséget. Több fokkal, akár 4-5 °C-kal is hűvösebb lehet a levegő ezeknek a növényzettel fedett zöldterületeken és ezek környezetében. Emellett pedig a fák és bokrok ágai miatt a lehulló csapadék is lassabban, hosszabb idő alatt szivárog be a talajba. Emiatt a növényzettel borított területeken a talaj vízháztartása is jobb.

Az építési szabályozás övezetekre osztja fel a lakott területeket. Ezekre az övezetekre eltérő minimális zöldfelületi arányt ír elő az országos építési szabályzat. Az övezeti besorolástól függően telkenként írja elő a zöldfelület minimálisan kötelező nagyságát. Ezt a minimális zöldfelületre vonatkozó szabályozást az új beépítéseknél figyelembe kell venni, és meg kell felelni a minimális zöldfelület megtartására vonatkozó szabályoknak. Hiába növeli akár jelentősen is az adott telken lévő ingatlan értékét a zöldfelület aránya, a telkek tulajdonosai mégis inkább az intenzívebb beépítésben érdekeltek. A zöldfelületek hosszú távú hasznát mellékesnek gondolják a beépítés azonnali előnye mellett.

A magánházak udvarai mellett a közterületeken zöldellő parkok, a fasorokkal szegélyezett térköves járdák, sétányok kellemes pihenést és rengeteg friss oxigén termelését végzik városainkban. Ezzel pedig városaink benzingőzös levegőjét tisztítják, és bőségesen hozzájárulnak az egészségesebb lakókörnyezetünk biztosításához.

Minél több fát, és minél több zöldfelületet őrzünk meg városainkban, annál tisztább levegőhöz tudunk jutni a parkokban való sétáláskor. Vagy már akkor is, amikor kilépünk házunk ajtaján. Persze ehhez nem a sűrű forgalmú belvárosi területeken, hanem inkább a kertvárosban érdemes lakni.

A nagyívű beruházások, a városfejlesztési tervek sokszor nem kedveznek a zöldterületek megóvásának. Pedig ezeket a zöldfelületet biztosító közparkokat, fasorokat, bokros, fás területeket ugyanolyan értéknek kellene tekintenünk, mint az infrastrukturális hálózatokat és egyéb beruházásokat.

A városokban zajló fejlesztéseknek, területrendezési terveknek a rossz állapotban lévő, lerobbant városrészeknek a fejlesztésére kellene inkább koncentrálniuk, és nem a zöldterületeknek a beépítéssel való megszüntetésére. Ezek a zöldterületek ugyanis növelik a környezetükben lévő beépített területek értékét is. Ezért inkább növelni és nem csökkenteni kellene a zöldterületek arányát városaink közterületein.

Ugyanígy a zöldfelület arányának növelése lenne a követendő cél a magánházak udvarain is. Arra azonban mindenképp figyelni kell, hogy a helyi építési szabályzatban meghatározott zöldfelületi arányt meg kell tartani a telek beépítésekor.

Az építési szabályzatban meghatározott zöldfelületi arány megtartásának egyik jó lehetősége a térkő burkolatokkal szemben a gyephézagos beton térkő burkolatok kialakítása. Ezek a gyephézagos burkolatok ugyanis fele részben zöldfelületnek számítanak a legtöbb településen.

Nem véletlenül, hisz a térkő burkolatok nem termelnek oxigént, és nem védik meg a területen élőket a levegőben terjengő szennyeződésektől és zajoktól. A gyephézagos térkő közeiben növő fű viszont oxigént termel. Nemcsak a magánházak udvarain, hanem a közterületek zöldfelületein, a zöldterületeken is. Burkolatként való beépítésüknek több éltető oxigén és kisebb levegőszennyezettség lesz a kellemes következménye évtizedeken át.