A reneszánsz kert geometriai formáival és mértani szabályozottságával az architektonikus kertek közé tartozik. A kertépítés koncepciójának lényege, hogy a „kert a ház előszobája”, a kert a ház szabadtéri kiteljesülése.

A reneszánsz nemcsak építészeti, kertépítészeti, hanem szellemi, kulturális és társadalmi hatásában is megváltása, lezárása lett a „sötét középkor”-nak. Szellemi és társadalmi felszabadító, megújító hatásán túl az állandó háborúzáshoz szükséges erődvárak helyett a főurak várkastélyokká, palotákká alakították át székhelyüket. Ezekben a várkastélyokban nem a háborúra, nem a védelemre készültek, hanem a békére, és ezért az erődítmények helyett már díszes kerteket alakítottak ki.

Reneszánsz Itáliából indult

Nem véletlenül az inspiráló ötletek a kertészkedés megújításához is a reneszánsz itáliai városállamokból indult el, és a 16. században Franciaországban és Angliában teljesedett ki. Magyarországon a híresek voltak a Mátyás korabeli reneszánsz paloták és várkastélyok. Ezek azonban az ezt követő török majd Habsburg uralomban elpusztultak.

Melyek a reneszánsz kert legfőbb jellemzői?

A geometriai formák jegyében kialakított reneszánsz kert legfőbb elemei a hűs árnyékot adó lugas, a szabályos ágyások, az alakra vágott fák valamint az elmaradhatatlan medence szökőkúttal.

reneszánsz kert

Reneszánsz kert szabályosan rendezett, geometrikus formáival

A kertet a hozzá tartozó várkastély, palota közelében alakították ki. A kert alaprajza mértani formákat követett. A lugasok, sövények által határolt szabályos parcellákat kaviccsal vagy virágokkal töltötték ki.

  • Gyakori elemei voltak a reneszánsz kerteknek a szökőkút mellett a szobrok és napórák is.

A kert elmaradhatatlan eleme volt legalább a kastély egyik egyik oldalán valóságos alagútnak kiképzett lugas volt. A kialakított tartórácson kúszónövények futottak a végén általában futórózsábal és lonccal. A kastély ablakából jó kilátás nyílt a kertre.

Fontos eleme a reneszánsz kertnek a díszes konyhakert is zöldség és gyümölcstermesztéssel. Természetesen szabályos kialakításban. A díszkerttől a konyhakertet sövény választja el.

A zöldségek, a fűszernövények és a gyümölcsfák szabályos, nem feltétlenül négyzet alakú parcellákban helyezkedtek el, és gondosan rendben tartották a parcellákat. Az egyes növénycsoportok külön-külön parcellákban voltak, és a parcellák pedig ágyásokra tagolódtak.

Az ágyások között téglaburkolattal ellátott vagy pedig kaviccsal felszórt utak biztosították a közlekedést. Természetesen szabályos rendben.

Az egész egész kertben rend uralkodott. A zöldségek nem lógtak ki a sorból, a gyümölcsfákat egyenlő távolságra ültették egymástól. Megterem a kertben bab, a borsó, a káposzta, a vöröshagyma, valamint a retek és a sárgarépa is. Kis helyen sokféle zöldséget tudnak megtermelni a kertben.