A passzívházak, vagyis az energiahatékonyan, nulla körüli energiafelhasználással működő házak 2020-tól már egyre jobban elterjedtté fognak válni az új építések során az Európai Unióban. Ezt az energiaárak állandó emelkedése mellett az új építményekre vonatkozó energetikai előírások szigorodása is siettetni fogja.

Az persze fontos kérdés, hogy az EU közel nulla energiafelhasználásra vonatkozó szabályai milyen gyorsan fognak elterjedni a tagországokban, és természetesen az is, hogy az emberek gondokodása milyen gyorsan fogja befogadni a közel nulla energiafelhasználásra törekvés elsődlegességét, és az ezzel szükségképpen együtt járó, hagyományostól eltérő építkezés mód tömeges elterjedését.

A jövő azonban mindenképp a passzívházas építkezés térnyerése felé halad. Még akkor is, ha egyes lelkes passzívház hívők szerint talán túlságosan lassan is. Ugyanis nemcsak az új építéseknél, hanem a meglévő épületek energetikai hatékonyságának a javításakor is az energiafelhasználás csökkentése, és ezzel az épület üzemeltetési költségeinek a csökkentése az alapvető cél. Ugyan még nem teljesülnek a nulla energiafelhasználás követelményei az egyes utólagos felújításoknál, de a törekvés iránya egyértelműen az épületek az egyre alacsonyabb fűtési és üzemeltetési költségeinek elérése felé halad.

Sokakat azonban visszatart a passzívházas építkezéstől a feltételezhetően magas várható négyzetméterár. Az árakkal kapcsolatban azonban sok a bizonytalanság is. Ezért nem meglepő, hogy sokan nincsenek is tisztában a várható építési költségekkel.

Az persze tény és való, hogy nem olcsó egy passzívház felépítése. A közszájon forgó felmérések szerint a passzívházak felépítésének négyzetméterára valahol 250 és 300 ezer Ft közötti lehet a leggyakrabban.

Ez tényleg csak a közel nulla energiafelhasználású ház megépítésének bekerülési költsége. Ebben a négyzetméter árban értelemszerűen nincs benne a telekár, és az építkezés utáni kertrendezés és kertépítés költsége sem. A kertépítés költsége viszont a hagyományos építkezés négyzetméterárában sincs benne. Ezzel tehát nem mondunk semmi meglepőt.

Ez a passzívházas építkezésre vonatkozó négyzetméterár persze korántsem jelent alacsony bekerülési költséget. A viszonylagos magas bekerülési árat azonban máris árnyalja a passzívházas építkezés melletti legerősebb érv. Vagyis az épület működtetésének teljes élettartamára vonatkozó közel nulla körüli fűtésszámla.

  • Márpedig ez, az energiahordozók árának várható további emelkedését prognosztizálva korántsem elhanyagolható érv a passzívházak mellett.
  • Az sem utolsó szempont még a passzívház építés mellett, hogy nincs szükség a hagyományos értelemben vett fűtéshez szükséges berendezésekre. Egy passzívházban nem kell a fűtéshez kazán. Nem kellenek radiátorok és nem kell a biztonságos füstelvezetést biztosító kémény sem. Mivel pedig ezekre nincs szükség, ezért az ezek közötti csővezetékekre sem lesz szükség. Persze ezzel szemben kellenek napkollektorok vagy napelemek, és az ezek által nyert napenergiát be kell vezetni a lakásba. Emellett a melegvíz ellátás biztosítását is meg kell oldani. Vannak tehát a közel nulla energiafelhasználásnak is jelentős beruházási költségei. Ennek az ellenkezőjét azonban senki sem mondta. Éppenhogy ez van benne a 250-300 ezer forint körüli négyzetméterárban.

A napenergia mellett a szélenergia felhasználása is számításba vehető a megújuló energiaforrások felhasználásakor. Ehhez persze előzetesen fel kell mérni az építkezés helyének időjárási helyzetét, és ennek megfelően kell megtervezni a megújuló energiaforrások felhasználási lehetőségeit. A szélviszonyok mellett tehát alapvető fontosságú tényező a tervezésnél a várható éves napsütéses órák száma. Ez biztosíthatja ugyanis az épület fűtéséhez és melegvíz ellátásához szükséges energiát.

passzívház építés

Passzívház építés gránitszürke La Linia térkő burkolattal

A megújuló energiaforrásokból megtermelt energia azonban a fűtés és melegvíz ellátás mellett haszosítható lesz például a térkő burkolat fűtéséhez is. A képen látható La Linia burkolat a fűtés beépítésével a legnagyobb hóesés után is ilyen csúszásmentes lehet.

Miért kellene azonban fűteni a térkő burkolatot a ház körül? A ház körül talán nem is kell feltétlenül, azonban az utcai járda térkő burkolatát, a kertkaputól a ház bejáratáig vezető járdát és a kocsibeálló burkolatát már mindenképp érdemes fűteni.

A téli időszakban ugyanis kifejezetten jó szolgálatot tehet az, ha az otthonról való elmenetel után közvetlenül leeső hó nem fog ottmaradni a burkolaton késő délutánig vagy estig, hanem hóeséskor azonnal bekapcsolhatja a burkolat fűtését, és az utcai járdán máris nem fenyeget az esetleges elcsúszás veszélye senkit sem. Az sem utolsó szempont persze, ha nem este kell majd eltakarítani az utcai járdáról az addig talán már jól letaposott havat.

Ugyanígy jó szolgálatot tehet a kocsibejáró és a házhoz vezető járdának a burkolatfűtéssel történő megtisztítása is. Ellenkező esetben ugyanis a munka utáni hazaérkezéskor az első dolga lehet a napközben lehullott hó eltakarítása.

Passzívházas építkezésnél tehát a megújuló energiaforrásokból megtermelt energia nemcsak a fűtésre és melegvíz ellátás biztosítása lesz elég, hanem még a térkő burkolat fűtéssel történő hóeltakarítására is.

Ennek a plusz energiaigénynek a biztosításához természetesen szükség van egy kicsivel több napsütéses órára, és egy kicsit nagyobb napkollektor vagy napelem kapacitás építésére. De a térkő burkolaton való közlekedés nagyobb biztonsága és a hóeltakarítás kényelme busásan megtérülhet majd a passzívház teljes élettartama alatt.