Túl nagy a szintkülönbség a kertjében, és támfal építésén gondolkodik? Egy-egy kiadós nyári zivatarkor azonnal hozzá is kezdene a fal építésének? Ez persze nem csoda, hisz látja ahogy a lefolyó esővíz akadálytalanul mossa le a talaj felső részét. Támfal építésével vízszintes területekre tudja alakítani a kertet, és a termőtalaj eltüntetését is meg tudja akadályozni.

Ha nem túl nagy a szintkülönbség – egy és két méter közötti – akkor egy támfal építésével is meg tudja oldani a termőtalaj elhordását. A támfallal megosztott két területrésznek azért nem kell tökéletesen vízszintesnek lenni. Az egy méretes támfallal már jól meg tudja védeni a kert termőtalaját. Ha pedig még ennél is kisebb a szintkülönbség, akkor biztosan elég lesz egy támfal a kertben.

Persze nemcsak a talaj elhordását akadályozhatja meg a támfal megépítésével, hanem ki is emelhet vele területeket a kertben. Ilyen megoldás lehet például egy hangulatos virágágyás megépítése a kertben vagy pedig egy nyitott teraszt is kialakíthat a ház előtt. Ilyenkor a házból kilépve a támfallal megemelt teraszra jut. A terasz építése már nem olyan egyszerű, főleg akkor, ha burkolni is szeretné, és a víz elvezetését is meg kell még oldani. Azonban egy zivatar elleni támfal megépítése egy méteres magasságig, vagy pedig egy – vagy akár több – virágágyás kiemelése nem igényel különösebb szaktudást. Egy kis odafigyeléssel és gondos munkával el fog készülni a fal.

A támfalat építheti betonlapokból vagy a mostanában divatos vasúti talpfákból is. Felhúzhatja azonban a falat terméskövekből vagy a virágok ültetésére is kiváló rézsűkövekből is. A rézsűköves megoldást különösen virágágyásoknál érdemes használni, hisz így a virágágyás nem ér majd véget a támfal tetején, hanem zavartalanul folytatódik tovább a kiemelés oldalán is. Igaz, hogy másfajta, elsősorban kúszónövényeket tud a rézsűkövekbe ültetni, de a látvány mindenképp megéri majd.

Egy méteres magasságig hogyan építsen kerti támfalat kövekből?

A legfontosabb talán az, hogy egy méteres magasságig nem szükséges habarcsba rakni a köveket. Elég az is, ha megfelelően forgatja az egyes köveket, és szárazon rakja be a falba.

Egy méteres magasságig még engedélyekre sincs szüksége az építkezéshez. Persze azért érdemes megnézni a helyi szabályzatokat az építkezésekre vonatkozóan.

Ha túlságosan meredek a kert, akkor több falra lesz szükség. Két vagy három fal megépítése persze több munkával jár, és több anyag is kell hozzá. Azonban meglesz az előnye az építésnek, hogy utána nem fogja állandóan lemosni a talaj jól termő, felső részét az eső.

A szárazon egymásra rakott kövekből épülő falak persze nem olyan stabilak, mint a habarcsos építkezés. Ezzel szemben viszont megvan az az előnye, hogy nem kell foglalkozni a víz elvezetésével. A talajba beszivárgott felesleges víz egyszerűen elfolyik majd az egymásra rakott kövek között.

A szárazépítés további előnye, hogy a fal alapzatát nem szükséges a fagyvonal alá vinni. Mindössze arról kell gondoskodni, hogy az egymásra rakott kövekből álló fal stabilan álljon, és összeépített egységet alkosson a mögötte lévő földterülettel.

A kövek egymásra rakásánál persze körültekintően kell eljárnia. Ha két viszonylag egyenes része van a kőnek, akkor az már jól beépíthető lesz a falba, ugyanis az egyik egyenes rész a terméskő alja, a másik pedig a teteje lesz majd. A szabadon álló oldalon annyi lóg ki a falban a terméskőből, amennyi éppen akar. A fal felőli oldalon pedig úgyis fel lesz töltve a fal. A töltéshez a vizet könnyen áteresztő anyag, például homok beépítésén érdemes gondolkodni. Annyi praktikumot mindenképp érdemes belevinni a fal építésébe, hogy a nagyobb kövek kerüljenek a fal alsó részére, a kisebbek pedig maradjanak inkább felülre. Ezzel az elrendezéssel stabilabban is fog állni a fal.

A fal építésekor ki kell jelölni a fal nyomvonalát is. Ennek nem kell feltétlenül egyenesnek lenni. Az épülő fal nagyjából egyforma egyenességére azonban oda kell majd figyelni.

A falazáskor választhatja azt a módszert is, hogy az egyforma magasságú termésköveket rakja egy-egy sorba. Ilyenkor még a fal egyenletes magasságának a biztosítása sem lesz olyan nehéz feladat. Vagy pedig véletlenszerűen is rakhatja be a köveket a falba. Ilyenkor kell majd különösen odafigyelni a fal egyenletes magasságára.

A támfal stabilitása érdekében arra figyeljen oda, hogy az első sor mindig a földbe kerüljön, hogy stabilan álljon. Ezt úgy tudja biztosítani, ha egy 20-30 centiméter mély árkot ás a fal alapjának, és ebbe fogja lerakni a fal első sorát. Az alap ásásánál arra figyeljen, hogy az összes fellazított földet szedje ki az alapból, és ekkor a fal stabil földfelületre fog kerülni. A kiásott alap mélysége és szélessége persze jelentősen függ a talaj jellegzetességeitől is. Egy laza szerkezetű, homokos talajú kertben stabilabb (mélyebb alapú és vastagabb falú) fal építésére van szükség. Míg egy kötött szerkezetű feketeföld talaj jóval stabilabb már önmagában is, mindenféle megerősítés nélkül is.

A fal akkor lesz igazán stabil, ha nem teljesen függőleges, hanem egy kicsit a lejtő dőlésszögével ellentétes irányban visszafelé dől. Ehhez egy méretes falmagasságnál néhány centiméteres visszafelé dőlésre van szükség a feltöltés felőli oldal felé.

A fal alsó sorát a legnagyobb kövekből érdemes kirakni, mert ezzel biztosítja a fal stabilitását. Ez az alsó sor lehet a fal alapja, amire kerülni fognak majd a következő sorok, már kisebb és felfelé egyre kisebb kövekből. A falazást úgy érdemes csinálni, hogy egy-egy sor felrakása után a fal mögött lévő töltést is egybeépíti a fallal vízáteresztő fagyra nem érzékeny anyaggal, például homokkal vagy kaviccsal.

Semmelrock Flori virágláda

Semmelrock Flori virágládákból épített fallal is megtámaszthatja a termőtalajt

Ha terméskövek helyett rézsűkövekből építi a falat, akkor a fal építése közben az egymásra rakott rézsűkövek között megfelelő hézagok is lehetnek. A fal építésekor már fel is kell tölteni a rézsűköveket a megfelelő termőtalajjal. Ilyenkor az egymásra kerülő újabb rézsűkő sorok nagyobb távolságban is kerülhetnek beljebb a lejtéssel ellentétes irányba. Így még több termőföld lesz a falban is a növényeknek. A rézsűkövekből épített fal persze nem lesz olyan stabil támasz, mint a terméskőből épült támfal. Ezért ha a stabilitás az elsődleges, akkor ne rézsűkőből építse.

A támfal stabilitásához rögzítőkövek berakására is szükség van. Ezek a kövek a falból merőlegesen a háttérbe kiállva a fal építésével együtt haladó háttértöltésbe benyúlva rögzítik a falat. Ha pedig nem lenne hely a fal mögött a kinyúló rögzítőkőnek, akkor ki kell vájni a kő helyét.

A támfalnak egyenletes magasságúnak kell lenni, ezért amikor eléri nagyjából a kívánt magasságot, akkor figyeljen arra, hogy a fedősor nagyjából egyenletes magasságú legyen, és amennyire lehet, még sima is.

Ha felépítette a támfalat, akkor a talajba és a fal mélyedéseibe érdemes olyan növényeket ültetni, ami még tovább növeli a fal stabilitását. Érdemes valamilyen kúszónövényt ültetni.

A termőföldnek kellő stabilitást adó kerti támfala felépítéséhez jó munkát kívánunk.