Falusi kert rusztikus jegyekkel

A falusi kert az elmúlt században a célszerűség szolgálatában elsősorban a család élelmiszerellátásához járult hozzá. A kertből kikerülő zöldségek és gyümölcsök jól kiegészítették a családok asztalára kerülő élelmiszerek körét.

Azonban már a XX. században sem pusztán csak az élelmiszertermelés helye volt a kert, és még inkább így van ez napjainkban.

• A falusi kert célszerűsége mellett látványában is impozáns megjelenést nyújt, hisz a májustól júliusig nyíló növények színes együttese a szemnek is gyönyörűséget okoz.
• Az áprilisban, májusban virágba boruló fák után következnek a virágoskertben vagy lugasban felfuttatott rózsák, szarkaláb.

A gyümölcsfákon termő gyümölcsök mellett a veteményeskertben teremnek a különféle zöldségfélék. Kezdetben a retek, később pedig a vöröshagyma, majd az uborka, a paprika és a paradicsom is bőséggel ellátja a családot friss zöldséggel, és gazdag vitaminforrásként is szolgálják a család egészségét.

Egy falusi kert nem igényel nagy tervezést, és viszonylag könnyen kialakítható. Gyümölcs és zöldségtermelő jellege miatt azonban könnyű kialakítása mellett folyamatos gondozást igényel. Az ültetés után ez leginkább a gyomok kiírtását, a folyamatos kapálást, és a növények rovarokkal, kártevőkkel szembeni védelmét jelenti. Emellett természetesen száraz időben a veteményeskert rendszeres locsolást is igényel.

A veteményeskert célszerű praktikussága mellett a falusi virágoskert szépsége is utánozhatatlan lehet a virágok színes kavalkádjával. Az évelő rózsa, szarkaláb, viola, a hagymás tulipán, jázmin és dáliatövek olyan virágba borult pompát mutatnak a bennük gyönyörködő és betelni nem tudó szemnek, amivel kevés látvány vetekszik a kertek kialakítása során.

A vidéken élő emberek közkedvelt bokros növénye, virága az orgona és a májusfa. Gyakran megtalálhatók ezek is a falusi kertekben.

A meghitt és békés falusi életvitelre a kiegyensúlyozottság mellett a barátias, otthonos légkör is igazán jellemző.

A kert a rusztikus ház körül helyezkedik el. Hagyományos megjelenésben a fehérre meszelt sárfal a meleg nyári napokon is kellemes hűvöst tart a házban. Ugyanezt a szerepet tölti be a falusi kert kialakításában a ház körülil kertben egyre nagyobb árnyékot adó fa. Nem véletlenül tartja magát az a mondás vidéken, hogy diófát az unokájának ültet az ember. Az évtizedek alatt a vén diófa bizony olyan terebélyes lombokoronát növeszt, ami megvédi a családot a nap perzselő sugaraitól.

A központi fa azonban lehet akár egy almafa, de akár körte vagy sárgabarackfa is.

A sűrű lombú fa alá ki lehet ülni a meleg nyári napokon is a családdal egy kellemes beszélgetésre. Vagy akár vendégül lehet látni a barátokat is.

A zöldséges parcellák és virágágyások között keskeny ösvények vezetnek. A falusi kertre nem jellemző a szilárd burkolatos útkialakítás, és még a pihenőhely sem térkövezett alkalmatosság, hisz a hűs árnyákot adó diófa fűvel borított alját nem fogják tönkretenni valamilyen mesterségesen odarakott burkolattal.

A nyári zivatarok és gyakori őszi esők utáni sár ellen a falusi kertek udvaraiban is védekeznek. Ez pedig a tornácos parasztház előtti rusztikus térburkolat lerakásával lehetséges leginkább.

• Milyen burkolatot választ falusi kertjébe?