Beton folyóka kialakítása a burkolatban

A beton folyóka a burkolatra hullott csapadékot vezeti el a burkolatról. A folyóka legfőbb előnye, hogy a csapadék nem szivárog be a burkolat alapjába, hanem lefolyik a burkolaton. Milyen folyókára van ehhez szükség?

A csapadékvíz elvezetéséhez persze nem mindegy, hogyan csinálja meg a folyókát. Sokszor nemcsak a burkolatra hulló csapadékot kell elvezetni a burkolatról, hanem például a háztetőn összegyűlt esőt is. Ennek persze az egyik legkézenfekvőbb lehetősége a ház ereszcsatorna rendszerének a kiegészítése, amellyel nemcsak a ház közvetlen tövéből, hanem még a ház körüli burkolaton is túlra vezeti az esővizet és az olvadó hólét. A lehulló csapadék elvezetéséhez persze a folyóka megfelelő lejtéséről is gondoskodni kell a kialakításkor.

A beton folyóka nagyon jó szolgálatot tehet hirtelen jött nyári zivatarok idején, mert a hirtelen leesett nagy mennyiségű esőt is elvezeti a burkolatról. Különösen előnyös a folyóka olyan falak mentén, amelyeket burkolat mellé építettek, és a falnak nincs ereszcsatornája. Ilyenkor a falról lehulló csapadék nem a fal melletti burkolatot terheli, hanem a folyóka rendszeren át elfolyik a burkolatról.

A tetőre hulló csapadék az ereszcsatornán folyik le. Ha a lefolyó ereszcsatorna a ház tövében végződik, akkor egy műanyag csőre még szüksége lesz ahhoz, hogy a ház falától elvezesse az esővizet. Ha viszont térkő burkolat van a ház körül, akkor a ház körüli járdába beépített beton folyókával is el tudja vezetni a csapadékot.

Az ereszcsatorna meghosszabbításaként működő műanyagcső a tetőről lezúduló vízzel együtt lehordott falevelekkel hamar eldugulhat. Ha nem figyel oda a cső tisztán tartására, akkor még akár el is tömődhet. Egy hosszú esőszünet utáni nyári zivatarban kellemetlen következményei lehetnek, ha a dugulás miatt nem fog tudni lefolyni az esővíz.

A folyóka is megtelhet a tetőről lehordott szennyeződéssel, de azért a folyókát sokkal könnyebb tisztán tartani. Mindössze egy söprűre lesz szüksége hozzá. Akkor kicsit bonyolultabb a folyóka tisztán tartása, ha le van fedve valamilyen ráccsal. Ebben az esetben a tisztításhoz még a rácsot is el kell távolítani a folyókáról. Takarításkor csak annyi a dolga, hogy a rácsot leveszi a folyókáról, és kisepri a lehullott szemetet.

A folyóka elemek toldását érdemes kiönteni habarccsal vagy pedig kültéren is használható flexibilis ragasztóval. Ilyenkor a víz nem szivárog le a folyóka hézagaiban.

Választhatja azt a megoldást is, hogy a folyóka elemek közét egyszerű fugázó homokkal tölti ki. Ekkor azonban a csapadék egy jelentős része nem elvezetődik a burkolatról, hanem leszivárog a folyóka alatti talajba. Ez alkalmas arra, hogy a folyókat alatti, illetve a közvetlen környezetében lévő talajt is nedvesen tartsa. Ilyenkor azonban a folyóka alapjának olyan megfelelő rétegrendet kell építeni, ami biztosítja azt, hogy a beszivárgó csapadék elfolyjon a mélyebb rétegekbe. Vagyis a burkolat, illetve a folyóka alá 4-6 centiméteres zúzottkőből megfelelő vastagságban és kellő tömörítéssel fagyvédő réteget kell kialakítani.

Ha nincs megfelelő mélységben előkészítve a burkolat alapja, akkor az évi 25-30 olvadási illetve fagyási ciklus könnyen kárt tehet a burkolatban. A térkövek persze fagyállók, ezért nem fognak szétfagyni, de meg fognak emelkedni a kövek, és egyenetlen lesz a burkolat felszíne. Így pedig a víz elvezetése sem fog működni a burkolatról.

A legtöbbször persze a beton folyóka a burkolat szélére kerül, és ezért szegélykőként is funkcionál. Ezért ilyenkor a folyóka elemeket betonba rakják le. A burkolat megfelelő lejtésének a kialakításával a folyóka nemcsak a csapadékot fogja elvehetni a burkolatról, hanem még stabil beépítéssel a burkolatot is egyben fogja tartani.