Nem újdonság az esővíz felhasználása és hasznosítása. A falvakban található családi házaknál már évtizedek óta összegyűjtik az ingyen esővizet. Így nem kell annyi vezetékes víz a locsoláshoz. A ma oly divatos takarékoskodó szemléletünkkel azonban lehet még profibb módon is hasznosítani az esővizet. Nem is olyan bonyolult eszközök és módszerek kellenek ehhez.

Az összegyűjtött esővíz legkézenfekvőbb hasznosítása a kert locsolása a perzselő nyári hőségben. De például a WC öblítésére is tökéletesen megfelel az összegyűjtött esővíz. Ezzel is lehet takarékoskodni a vízszámlán. A családi házaknál nem is olyan bonyolult dolog a lehullott esővíz hasznosítását megoldani. Természetesen gondoskodni kell a zivatarok idején lehulló esővíz összegyűjtéséről, és tárolni is kell addig az esővizet, amíg el nem használják azt pl. a kert locsolására.

esővíz gyűjtése

Az esővíz gyűjtése műanyag hordók helyett műanyag tartályokban is lehetséges.

Az ereszcsatorna alá elhelyezett dézsákkal sok családi háznál próbálják is kihasználni ezt a kedvező öntözési lehetőséget, azonban nem biztos, hogy elegendő ez a hozzáértés a lehulló esővíz szakszerű felhasználásához. Ha viszont az esővíz elvezetésére használt ereszcsatornán keresztül egy megfelelő tárolóeszközbe vezetik a lehulló csapadékot, akkor a mi éghajlati viszonyainknál egy 100 m2 felületű tetőről évente kb. 50-60 m3 esővíz is összegyűjthető. Ez már jelentős vízmennyiség, amit a nyári hónapokban gazdaságosan fel lehet használni a kert locsolására.

Dézsákban, hordókban és egyéb tartályokban tárolják az összegyűjtött csapadékot. Ezekkel nincs is gond addig, amíg hamar felhasználják őket. Ha viszont nem néhány napon belüli az összegyűjtött esővíz felhasználása, akkor az így tárolt vizet nehéz tisztán tartani, mert hamar algásodik a víz. Az algásodást azonban el lehet kerülni a tárolásra használt tartályok gyakori tisztításával. Az esővíz tárolására a leginkább a különféle űrtartalmú műanyag esővíztartályokat használják. Ezek kifejezetten az esővíz tárolására készülnek.

Az összegyűjtött esővíz tisztítását és tisztán tartását már a tetőn érdemes megkezdeni. Ha nem is kerülnek bele a tartályba a szennyeződések, akkor nincs mitől elszennyeződni az összegyűjtött víznek.

Azzal nem mondunk újdonságot, hogy minél nagyobb a tetőfelület, annál több csapadékvíz gyűjthető össze a tetőről. A víz tisztasága azonban nagymértékben függ a tetőfelület szennyezettségétől. Ezért is érdemes tisztán tartani a tetőt, és a szennyeződések kiszűrésére a különféle tetőkhöz készült megfelelő szűrők használatával lehetséges.

Felesleges túlságosan szűrni a vizet, de a tisztán tartásáról érdemes gondoskodni. A leggyakoribb tetőről vízbe kerülő szennyeződések a lehulló falevelek, mohák és rovarok, amelyeket nem is érdemes beleengedni az esővíz tartályba. Ezeket a szennyeződéseket a tető tisztán tartásával és megfelelő méretű szűrű felrakásával ki lehet szűrni a vízből.

Ha a fák nem hajolnak a tető felé, akkor a falevelek sem fognak a lezúduló esővízbe bekerülni, és nem kell tisztítani a vizet.

Ha öntözésre használja az esővizet, akkor elegendő csak egy megfelelő szűrő használata ezeknek a szabad szemmel is látható szennyeződéseknek a kiszűrésére. Ezt a szűrőt a legcélszerűbb az ereszcsatornára felszerelni, mert így már el sem jutnak a szennyeződések a tartályba.

Az esővíz utólagos hasznosításához megfelelő méretű gyűjtőtartályra van szükség. A tartály űrtartalmának a megválasztásához figyelembe kell venni a tetőfelület nagyságát. Fontos információ még az űrtartalom megválasztásához az időszakonként lehulló csapadék mennyisége és a felhasznált vízmennyiség mennyisége és időbeni eloszlása is. Nyilvánvaló, hogy egy tartósan csapadékmentes időszak locsolási szükségletének a fedezetére összegyűjtött tartalék vízre van szükség. Minél hosszabb a száraz időszak, annál több csapadékvíz előzetes összegyűjtésére van szükség. Érdemes némileg túlbiztosítani a rendelkezésre álló víz mennyiségét, és ehhez nagyobb tartályra van szükség a pontosan szükséges nagyságnál.

A vízgyűjtő tartályok lehetnek az esőcsatorna melletti, felszíni tartályok vagy pedig földbe süllyesztett tartályok is.

Az esőcsatorna melletti tartályoknál az esőcsatorna levezető csövét meg kell bontani, és a csapadékvíz kivezetésére szolgáló szerelvényt az ejtőcsőbe kell építeni. Ez fogja biztosítani az esővíz tartályba vezetését.
A kereskedelemben ezek az esővízgyűjtő készletek készen is kaphatók. Olyan változatuk is van, amelyben beépített szűregység is van. Ez a szűrőegység megkönnyíti a tetőn felgyülemlett szennyezőanyagok eltávolítását.
Az esővíztartályt állványra is el lehet helyezni, és ekkor a tartályra szerelt csapból a víz gravitációját felhasználva, viszonylag kis nyomással ugyan, de ki lehet ereszteni a vizet. Ez egy alacsony nyomású locsoláshoz már jól használható, és nincs szükség más módszerre az összegyűjtött esővíz kilocsolásához.

Ha nagyobb vízhozamra tervezi a tartályt, akkor ezt már célszerű a földbe süllyesztve elhelyezni. A földbe süllyesztett tartályoknál az összegyűjtött víz locsoláshoz való felhasználását már szivattyúval kell megoldani. A szivattyú megfelelő teljesítményének a kiválasztásához és beszereléséhez már érdemes szakember segítségét kérni.

Az esővíz gyűjtésére használatos műanyag tartályok könnyű súlyúak, és ezért könnyen szállíthatók és telepíthetők. A nagyobb űrtartalmú tartályokat mindenképp érdemes a földbe süllyesztve elhelyezni, mégpedig a fagyhatár alá. Így nem kell tartani télen a víz megfagyásától. A tartály földbe helyezését érdemes szakemberre bízni.

Ön mire fogja használni a kertjében összegyűjtött esővizet?