Amíg tavasszal az ültetés a legfőbb feladat a kertben, addig ősszel pedig a betakarítás lesz igazán fontos. A nyári nagy melegben azonban a szárazság miatti locsolás biztosítása lesz elsődleges. Sőt az időjárás egyre szélsőségesebbé válásával egyre fontosabbá, hovatovább éltető fontosságúvá válik az öntözés.

Nem egyszer-egyszer érdemes nagyon eláztatni a kertet, hanem rendszeresen biztosítani kell a növényeknek a felfrissítő nedvességet.

A nyári kánikulával, a nagy hőséggel szemben persze nemcsak a folyamatos locsolással védekezhet, hanem a szárazságot jól, vagy legalábbis jobban tűrő növényeknek az ültetésével is. Ha pedig így nézzük, akkor a nyáron elvégzendő locsolás szükségletét is tudja szabályozni a tavasszal átgondolt ültetéssel.

leier beton virágtartó edény

A Leier beton virágtartó edényei, dézsák és ládák

Az erkélyen lévő cserepes vagy virágládában lévő virágokat a nyári nagy melegben olyan helyre rakja, ahol hosszú ideig árnyékban vannak. Ez is csökkenti a növények kiszáradását és vízigényét.

A kertbe kiültetett virágokat és egyéb növényeket azonban nem tudja árnyékba helyezni. Persze ha körültekintő gondossággal ültet fákat a kertjébe, akkor évek múlva, a fák növekedésével és lombosodásával már kellemes árnyékot adó helyeket biztosíthat a kertjében elültetett egyéb növényeinek.

A gyepes pázsit állandó nyírásával is vigyáznia kell a tikkasztó hőségben, mert ha túlságosan rövidre vágja a füvet, akkor a nagy szárazságban könnyebben kiéghet. Ezért ha nagy a meleg, akkor hagyja magasabbra nőni a füvet.

Ezek a hasznos praktikák azonban nem helyettesíthetik a legfontosabb júliusi, augusztusi kerti munkát, a növények locsolását.

A földbe szivárgó, lassú áztató öntözés mindig hasznosabb, mint a erős vízsugárral hirtelen becsapódó locsolás. Különösen nagy melegben kell odafigyelnie arra, hogy a növények levelét ne érje erős vízsugár a locsoláskor.

Az is fontos, hogy mikor locsol. Talán azt gondolná, hogy a növényeknek a legnagyobb melegben van a leginkább szükségük az éltető vízre. Ez persze igaz, de nem azt jelenti ez, hogy akkor kell locsolni, amikor hétágra süt a nap. Ugyanis, ha a nagy hőségben locsol, akkor a nedvesség nagy része egyszerűen elpárolog a levegőben, és nem fog eljutni a növények gyökeréig.

  • Vagyis sokkal kevesebb vizet fognak tudni hasznosítani a kilocsolt mennyiségből.
  • Másrészt pedig a felhevült növényeknek egyáltalán nem használ az, ha hideg vízzel „nyakon önti” őket a legnagyobb melegben.

Locsolni kora reggel vagy pedig késő este érdemes a leginkább.

  • Kora reggel még a növények nincsenek felhevülve, ezért a hideg víz sem fog nekik olyan sokkot okozni, mint amikor a negyven fokos hőségben tikkadnak. A reggeli locsolásnak azonban van egy hátránya a késő esti locsolással szemben.
  • Ha késő este locsol, akkor a növények már lehűltek annyira, hogy el tudják viselni a locsoláskor rájuk zúduló hideg vizet. Még inkább így van ez akkor, ha nem csapvizet locsol ki, hanem egy tartályban összegyűjtött esővízzel locsol, mert ez napközben jól felmelegszik, és az esti locsoláskor kellemesen meleg lesz. Másrészt pedig az esti locsoláskor már le van hűlve a levegő, és kevesebb víz párolog el a levegőben. Utána pedig egész éjszaka kellemesen hűvös van, és a locsolással a levegőbe jutott pára egész éjszaka ott lebeg a növények szára és levelei között, és kellemesen hűsíti a növényt. A legfőbb előnye viszont az esti locsolásnak, hogy ilyenkor jut el a legnagyobb mennyiségben a növények gyökereihez az éltető nedvesség, és az éjszakai órákban a földre kilocsolt víz nem a levegőbe párolog el, hanem leszivárog a talajba, és eljut a növények gyökereiig.

Tehát ha lehet, akkor érdemes késő este locsolnia. Ha viszont a késő esti locsolást nem tudja megoldani, akkor még mindig érdemesebb kora hajnalban locsolni, mint nappal.

Növényei a csapból folyó kemény víz helyett jobban örülnek a lágy esővíznek, ezért érdemes összegyűjteni az esővizet, és amikor locsolni kell, akkor ezzel locsolni.

A legjobb persze az lenne, ha a locsolásra nem is lenne szükség, mert esik annyi eső, hogy nem kell locsolni a növényeket. A mostani időjárásban azonban erre már nincs esély. Legfeljebb abban reménykedhet, hogy amikor esik az eső, akkor az esőt követő napokban – egy-egy kiadós eső után akár egész héten – felélednek, magukhoz térnek a növények, és néhány napig nem szükséges locsolni. Ez is jó természetesen.

A különféle kártevők és rovarok miatt a nyári locsolási időszakban is szükségessé válhat a permetezés. A permetezéskor arra figyeljen, hogy olyankor szórja ki a permetszert a növények leveleire, amikor utána legalább néhány napig nem fog locsolni. Nem sok értelme lenne annak a permetezésnek, amit másnap már le is most a növények leveleiről. Ugyanis amíg a növények levelein a permetezőszer kifejtheti gombaölő vagy rovarirtó hatását, addig a talajba jutni már szennyező vegyi anyag.

A növények mellett sokan locsolják a burkolatot is, hogy a párolgó nedvesség kellemes hűvöset adjon. Az 50 fokra vagy még melegebbre felhevült térburkolatot sem szerencsés hideg vízzel hűteni, mert a felhevült térkőnek sem tesz jót a hirtelen lehűlés.